2015. január 12., hétfő

Tompaság

Érzékek közt ringatózom,
Lelkem itt-ott megpihen,
Feléd szállok, hátha,
Majd vissza sebesen.

Nem érezni errefelé
Semmiféle bánatot,
Miféle hely, milyen világ,

Hanyatlón a valóságba
Menekülnék hirtelen,
Csonkolt lelkek tapintása,
Ide jöttem, azt hiszem.

Csalóka emlékek

Eltorzult emlékek közt kutatok,
Nem így történt, álmodom,
S mégis boldogít a kép,
Mintha enyhülne a fájdalom.

Tán ott se voltam,
S lehet, hogy te sem,
Emlékek közt ringatózni
Hazudva, csendesen.

Meglehet, hogy álom ez is,
Máris riadtan ébredek,
Arcodon a napfény játszik,
Nem más ez, csak képzelet.



Pillanat

Nem pereg,
Csak csordogál
Előttem apró,
Mérgező cseppenként
Az élet,
Belőle múltnak árnyai
Elő-előlépnek.

Most csend van,
Néma, égbekiáltó,
Te, ki múltam társa voltál,
Légy ma is szabadító.