Fecske
Losonci-Kovács Tímea írásai.
2009. június 24., szerda
A szabadság tiszta
Medrébe
Hajtom fejem,
Most társam lett
A magány,
S hogy nem találom
Még helyem
E világ kies, puszta
Táján,
Mit bánom én.
Ellök magától
Az élet,
S bevallani
Ím nem félek
A szót,
Az igazat,
Messzi földekre
Tévedek,
Midőn eljön a nap,
A végső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése