jónak lenni kéne,
tisztán, hófehérnek.
esti alkony képében
megannyi vadság
lép elébed.
s mit szólsz...
maradsz-e árván,
maradsz-e néma,
csendben, mint ki nem tud,
s nem is szólna, láttán
a mindenség ködének,
maradna puszta,
maradna egyedül,
gyermek.
leszel-e minden,
leszel-e óriás képében
botladozó árva,
ez összeomló föld
egyetlen sugára,
leszel-e tiszta jóság
szennyes lepled alatt,
engeded-e bűnöddel
eltemetni egyetlen magad?
2 megjegyzés:
Csodálatos vers, jó hogy az oldaladra találtam. Magam is írogatok, szóval egy cipő.
Köszönöm és örülök neki! Igen, meg is néztem az oldaladat és nagyon jókat írsz.
Megjegyzés küldése