2010. augusztus 24., kedd

A végóra fülledt csendje

Még hátratekint a szem, hátha látja emlékezrek színes képét egy házra festve, hallja még dallamos zaját az egésznek, mint egyetlen percbe zárt élet, s csukódik a száj, sötétül a szem, mind magába zár, még sincs semmi sem.

Nincsenek megjegyzések: