hangzik a szó,
szól a felelet,
Isten veled,
mert más
nem lehet,
kóborolni idegenként
ismerős világban,
én hiszek,
hiszek,
hogy a pusztulásban
van valami
értelem is,
riadtan fordul el
ma a félelem is,
míg benned keresem,
hogy mi az okom,
s elmenőben mondom
szívből, hogy 'zbogom'.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése