2009. március 6., péntek

Merengés

Ülhetek én
órák hosszat magamba
nézve, ahogy gondolatok
szaladva
futnak ki belőlem,
vagy csak hallgatva
esőt,
mindegy,
felőlem
száz évig is eshet,
s még az is éppen
megeshet,
hogy kisüt a nap,
végül is,
nincsen új a nap alatt.

Nincsenek megjegyzések: