lehetne

Persze,
lehetne élni nélküled is,
csak nem lenne értelme,
meg amúgy is,
minek...
lehetne nevetni nélküled is,
csak nem akarnék.
Lehetne szeretni nélküled is,
de ha téged nem,
úgy mást
minek is zavarnék
valami ál-érzelemmel,
lehet szeretni téged
értelemmel,
meg csak rád nézve
tudom,
hogy ezt soha meg nem unom.
Fel lehetne kelni
nélküled is reggel,
elvánszorogni valahova,
élni sok üres,
értelmetlen tettel.
Lehetne, persze, bármit,
mármint
ha a bármi
kimeríti a semmi fogalmát,
tehetném az igazán semmit,
hazudva, hogy számít,
mehetnék poros utcákon,
hagyva, ahogy ámít
a sok nevetséges
ígéret,
de tegye most mindenki
kezét a szívére,
s mondja,
van értelme,
mert szerintem sincs.